Londoni kalauzunkban szeretnénk minden lényeges tudnivalót leírni Önnek, amire szüksége lehet az utazása során. A város nagyszerű attrakcióinak száma oly sok, hogy úgy éreztük az átláthatóság érdekében két oldalra, a London látnivalók valamint aLondon nevezetességei oldalra helyezzük el őket. A London látnivalók oldalon az általunk legfontosabbnak tartott látványosságokat írtuk le, a London nevezetességei oldalon pedig a lenyűgöző, ám talán az előbbinél kevésbé fontos londoni látnivalókról lesz szó. Természetesen ez minden egyes turistánál más és más, a mi mérlegelésünk is szubjektív volt. Azonban ha kevés napot tölt Anglia fővárosában, mi a következő londoni látnivalókat ajánljuk elsősorban a figyelmébe:
Westminster-palota, Big Ben
Az országház Westminster-palotaként is emlegetett, neogótikus épülete 287 méter hosszúságban húzódik a Temze partján, területe több mint 3 hektár, 11 udvara, 100 lépcsője és 1100 irodája van. A tűzvész után, az 1830-as években kezdték az építését, ami magában foglalja a régi Westminster Hallt, ami az épület legrégebbi része (1097), és a Szent István kápolna megmaradt részeit, köztük a kriptát. A régi palota is több súlyos tűzkárt szenvedett és ezt az épületet sem kímélte a 2. világháború. A brit parlament alsó- és felsőházra tagozódik (Houses of Parliament). Az utóbbit Lordok házának is nevezik. Az üléseket turisták is látogathatják. Az épület három tornya közül a legmagasabb a 120 méteres Viktória torony, legismertebb a Big Ben. Azért különösen fontos ez a hely London látnivalói közül, mert ez a torony Anglia egyik legmeghatározóbb jelképe, valamint a parlamentáris demokrácia szimbóluma. Érdemes megjegyezni itt egy apróságot. A Big Ben nem az óratorony, de nem is az óra beceneve. A torony másfél tonnás, hatalmas harangjáé, mely e nevet Sir Benjamin Hallról kapta.
– Felnőtt: 20 £
– 6-16 év között: 9 £
– 60 év felett, és érvényes diákigazolvány felmutatásával: 17 £
Eljutás:
– Jubilee, Circle és District vonal: Westminster megálló
– Northern vonal: Embankment megálló
Tower híd
A Tower Bridge az idők folyamán London szimbólumává vált, így az egyik legfontosabb látnivaló Londonban. A híd lábánál elhelyezkedő Towerről kapta a nevét, de történelmileg nincs kapcsolat közöttük. Felépítését csak azzal a feltétellel engedélyezték, ha harmonizál a Tower épületeivel. Ezt az építők olyan sikerrel oldották meg, hogy az 1894-ben átadott hidat mindenki öregebbnek gondolja koránál. Köszönhető ez annak, hogy gyönyörű gótikus tornyai és kapui a középkori szokást idézik, mikor is a hidakon házak és templomok épültek. A híd 244 méter hosszú.
A Tower híd érdekessége, hogy a két, egyenként 1000 tonnás csapóhídját fel lehet húzni, hogy nagyobb tengerjáró hajók is elférjenek alatta. A felnyitást harangszó jelzi. Ilyenkor csak a gépjárműforgalom áll le. A gyalogosok a két torony között feszülő rácsos gyaloghídon szabadon közlekedhetnek. Itt egyúttal lehetőségünk van megtekinteni egy kiállítást a híd történetéről, többek között egy multimédiás bemutató segítségével, azonban már pusztán a kilátás miatt is érdemes felmenni.
Nyitva tartás:
– Április – Szeptember: 10:00 – 18:30 (utolsó belépés: 17:30)
– Október – Március: 09:30 – 18:00 (utolsó belépés: 17:00)
Zárva: December 24-26 között
Jegyár:
– Felnőtt belépő: 9 £
– Kedvezményes belépő: 6.30 £ (60 év felettieknek és diákoknak diákigazolvánnyal)
– 5-15 év között: 3.90 £
– 5 éves kor alatt ingyenes
Eljutás:
– District és Circle Line vonal: Tower Hill megálló
– Jubilee és Northern vonal: London Bridge megálló
Londoni Tower
A londoni látnivalók közül a legrégebbi és a legnagyobb történelmi múlttal rendelkező épület a Londoni Tower. Volt királyi rezidencia, erőd, börtön, fegyvertár és pénzverde, sőt állatkert is. Ma múzeum és kincstár. Itt őrzik 1303 óta az angol koronázási ékszereket. Királyként először Hódító Vilmos lakott itt, utoljára pedig I. Jakab. Közvetlenül a Temze partjára épült. A belső várfal valamennyi tornyának neve van. Ezek a nevek önmagukban is beszédesek: véres torony, kova torony, íjász torony, kormányzó torony. A Tower története egybe forrt London és Anglia hosszú és izgalmas történetével, a római hódítástól, a normannokon át, a rózsák háborújáig.
A várfalakon belül két jelentős épület található: a fehér torony, mely egykor királyok lakhelye volt, és a laktanya melyben a kincstárat rendezték be. Korhű ruhába öltözött idegenvezetők élményszerű előadása segít eligazodni a múlt eseményei között. A királynő testőrségéből válogatott maroknyi alakulat és a gárdisták őrzik a kincstárat, ahol az uralkodó, ünnepi alkalmakkor viselt ékszereit tartják. A gyűjtemény tartalmazza Szent Edvárd és Viktória királynő koronáját, valamint az állami kardot, az országalmát, és a világ egyik legnagyobb gyémántját az 530 karátos, Afrika Csillagát magában foglaló jogart. Erzsébet királynő koronája, az Imperial State Crown 1937-ben az édesapja számára készült: 2868 gyémánt, 17 zafír, 11 smaragd és 5 rubin ékesíti. Számos uralkodó fordult meg itt: volt, aki koronázására indult innen, volt aki kivégzésére. Ma is látható az egykori vesztőhely, a múzeumban pedig a tőke és a bárd is megvan. a fegyverkiállítás mellett a királyok páncélruháit, sőt a királyi lovak életnagyságú bábuit is megcsodálhatjuk.
A királynő házának nevezett épületcsoport előtt is medvebőrkucsmás gárdisták strázsálnak, akárcsak a Buckingham Palota előtt. Itt is van őrségváltás, bár itt nem olyan látványos.
Nyitva tartás:
– Március – Október: 09:00-17:30. Vasárnap, és hétfőn: 10:00 – 17:30
– November – Február: 09:00-16:30. Vasárnap, és hétfőn: 10:00 – 16:30
Zárva: December 24-26. és Január 1.
Jegyár:
– Felnőtt belépő: 24.50 £
– Kedvezményes belépő: 18.70 £ (60 év felettieknek és diákoknak diákigazolvánnyal)
– 5- 16 év között: 11 £
– 5 éves kor alatt ingyenes
Eljutás:
– District és Circle Line vonal: Tower Hill megálló
– Jubilee és Northern vonal: London Bridge megálló
Buckingham Palota
A St. James’s Park és a királyi magánkert zöld területei között magasodik a királynő rezidenciája, a Buckingham Palota, mely építtetőjének nevét viseli. A herceg 1703-ban emeltette az épületet, melyet 60 évvel később családja eladott III. Györgynek. Igazi királyi palotává Viktória királynő tette. Talán ezért is áll az ő márványból készült emlékműve a palota előtti körtéren. Akár Albert herceg emlékművét, ezt is márványból és bronzból készült, illetve aranyozott szobrok díszítik. A kerítésen át jól lehet látni az őrségváltást, és más királyi eseményeket. A Buckingham Palota 1993-ban megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Ez azt jelenti, hogy kora ősszel, mikor a királyi család elutazik vakációzni, néhány hétig látogatható. Az épület 661 részéből 19 látogatható. A kastély előtti téren megtekinthetjük a látványos őrségváltást, májustól júliusig mindennap fél 12-kor, míg más hónapokban minden másnap, ugyanebben az időpontban. A hétvégi őrségváltások látványosabbak. A gárdisták a közeli Wellington kaszárnyából érkeznek, míg a lovas testőröknek el kell lovagolniuk a yorki herceg emlékoszlopa előtt. A királyi palota a világ egyik legismertebb épülete, fogadások, ebédek, vacsorák, és királyi kerti partik színhelye.
Jegyár:
– Felnőtt: 20.50 £
– Kedvezményes belépő: 18.80 £ (60 év felettieknek, és diákoknak)
– 5 – 17 év között: 11.80 £
– 5 éven aluliaknak ingyenes
Nyitva tartás: 09:45 – 18:30 között (utolsó belépés: 16:00)
Eljutás:
– Jubilee, Piccadilly és Victoria vonal: Green Park megálló
– Circle és District vonal: St. James’s Park megálló
– Victoria, District és Circle vonal: Victoria megálló
London Eye
A Millennium tiszteletére épült az egyik legújabb épület a London látnivalók közül, a London Eye. A látványát a helyieknek legalább olyan nehéz volt megszokni, mint annak idején a párizsiaknak az Eiffel tornyot. Ez volt a világ legnagyobb óriáskereke a maga 135 méterével, de 2006 májusában a kínai Nancsang Csillaga megelőzte. a London Eye 30 db, egyenként 25 főt befogadó légkondicionált üvegkapszulát emel a magasba. Egy út, a ki és beszállást is beleértve, fél óráig tart. A fényviszonyok miatt, inkább délelőtt érdemes felülni rá. Tiszta időben akár 40 km-re is elláthatunk. Az óriáskereket évente 3,5 millió ember látogatja, amivel Anglia legnépszerűbb turistalátványossága. Távcsövet, kamerát, fényképezőt érdemes magunkkal vinni. A panoráma lenyűgöző.
Jegyár:
– 16 év felettieknek: 23 £ (online vásárolva: 19.35 £)
– 60 év felettieknek: 20 £ (online: 16.65 £), Július és Augusztus hétvégéin nem vehető igénybe
– 4-15 év között: 17 £ (online: 13.95 £)
– 4 éven aluliak számára ingyenes
Nyitva tartás:
Szeptember – Március: 10:00 – 20:30
Április – Június: 10:00 – 21:00
Július – Augusztus: 10:00 – 21:30
Eljutás:
– Jubilee, Circle és District vonal: Westminster megálló (1-es kijárat: Westminster Pier)
– Jubilee, Northern, Bakerloo vonal: Waterloo megálló
Piccadilly Circus
London egyik legforgalmasabb közlekedési pontja, az ide látogatók kedvenc tere a Piccadilly Circus.
Innen indul a Soho szórakoztató negyed is, melynek épületei (mozik, színházak, mulatók) és azok zajai még éjjel is igen nagy hangzavart okoznak a közelből. A tér nemcsak a leghíresebb a London látnivalók közül, de talán a világ legismertebb látványosságai közé is tartozik, a minden fotón szereplő, 1910 óta itt álló neonreklámaival.
A tér közepén a szerelem istenének, Erosnak a szobra áll.
A tér alatt London legnagyobb metrómegállójában nézhetünk körül.
Eljutás: Piccadilly és Bakerloo vonal: Piccadilly megálló
Trafalgar tér
A Trafalgar Square a londoniak kedvenc tere, így nem véletlenül tettük a főbb London látnivalók körébe. A híres tengeri csatáról kapta a nevét. A 44 méter magas oszlop tetején a győztes Nelson admirális szobra áll, aki megakadályozta, hogy Napóleon flottája partra szálljon Angliában. A Trafalgar téren több hadvezér szobra törpül el a 4 hatalmas bronzoroszlán árnyékában. A tér földrajzilag is London középpontja, innen mérik az egyes városok távolságát. Velencéhez hasonlóan itt is szokás a galambok etetése. A szökőkutak víz permete különösen nyáron esik jól. De épp ily hangulatos a hófödte tér télen, amikor a karácsonyi és újévi ünnepségeket tartják itt. A National Gallery, azaz a Brit Nemzeti Galéria, a tér egész északi szélét elfoglalja. A korinthoszi oszlopokkal díszített kupolás épület a XIX. század derekától, a világ egyik legnagyobb képzőművészeti gyűjteményének otthona. A térnél három metró is rendelkezik megállóhellyel, így nagyon egyszerű eljutni oda.
Eljutás: Bakerloo, Jubilee, és Northern vonal: Charing Cross megálló
British Múzeum
A British Múzeumot, mely nevével ellentétben korántsem csak angol tárgyakat mutat be, 1753-ban létesítették. Ez volt a világ első nyilvános nemzeti múzeuma, melynek megtekintése ma is ingyenes. 1823-ban építettek egy ión oszlopos timpanonos palotát, de azóta is folyamatosan bővítik az épületet. Az udvar közepén emelkedik a kör alakú, kupolás könyvtár, ahol a nagy klasszikusok mellett olyan népszerű könyvek is találhatóak itt, mint Conan Doyle kéziratai. A British Múzeum számos rendkívüli kincs otthona, mégis legértékesebb talán az egyiptomi gyűjteménye. A mumifikált szent macskától, a gízai szfinx szakállán át, II. Ramszesz tébai gránitszobráig hihetetlenül gazdag leletanyag található itt. Leghíresebb mégis a rosette-i kő, mely i. e. 196-ból származik és a Nílus mentén találták 1799-ben. Egy rendelet szövege van rajta, hieroglifák, egyiptomi demotikus írással és görög fordításban. E három szöveg összevetésével oldotta meg egy francia régész a hieroglifák rejtélyét. Így vált a rosette-i kő az egyiptológia mérföldkövévé. Ugyancsak gazdag leletanyaggal is találkozhatunk a görög korból, de talán még érdekesebb az asszír korból származó leletanyagok. Érdemes egy egész napot szentelni a körbejárására.
Jegyár: A belépés ingyenes!
Nyitva tartás: 10:00 – 17:30. Péntekenként 20:30-ig
Zárva: December 24 – 26. és Január 1.
Eljutás:
– Central vonal: Holborn, Tottenham Court Road megálló
– Piccadilly vonal: Holborn, Russell Square megálló
– Northern vonal: Tottenham Court Road megálló
Madame Tussauds Panoptikum
Jellegzetes londoni látnivalók egyike Madame Tussaud Panoptikuma is. A francia hölgy XVI. Lajos udvarában élt, és a forradalom alatt lefejezett hírességekről készített viaszmásolatokat. Első londoni kiállítása 1835-ben nyílt meg. A viaszbábuk múzeuma azóta egyre gyarapodik politikusok, sportolók, zenészek és más hírességek élethű figuráival. A múzeum zónákra van felosztva így külön témákra épülnek fel a különböző termek. A Pitt-Jolie sztárpár, Will Smith-szel, Tom Cruise-zal és sok más színész társával egy teremben foglal helyet, míg a kultúrteremben találkozhatunk Einsteinnel vagy Newtonnal. A zene zónában a mai sztárokon kívül, mint például Justin Timberlake, Robbie Williams vagy Beyoncé, olyan legendás zenészeket is láthatunk, mint Jimi Hendrix, a Beatles vagy a halhatatlan örök kedvenc Freddie Mercury. Folyamatos bővüléssel a kiállító rendszeresen állít ki új embereket, lépést tartva ezzel az új sztárok érkezésével. Számíthatunk a hosszú sorokra, de érdemes várni.
Jegyár:
– Felnőtt: 33 £
– 4-13 év között: 28 £
Nyitva tartás: Változó, a hivatalos oldalon megtalálja
Eljutás: Bakerloo, Circle, Jubilee, Metropolitan és Hammersmith & City vonal: Baker Street megálló
Minden idők legnagyobb mesterdetektívjének, Sherlock Holmesnak a figuráját egy angol orvos, Sir Arthur Conan Doyle teremtette meg, miután praxisa rosszul ment és unatkozott rendelőjében. A mesterdetektív olyannyira népszerű lett, hogy nagyon sok színdarab, képregény és még napjainkban is újabb és újabb film feldolgozások követik egymást. A legújabb Sherlock Holmes Guy Ritchie nevéhez köthető, aki Robert Downey Jr. személyében egy teljesen más típusú karaktert adott az éles eszű nyomozónak. Érdekesség, hogy az egyik regényben Sherlock Holmes, Moriarty professzorral való küzdelme során lezuhan egy vízesésbe (ahogyan a legújabb, Árnyjáték alcímet viselő filmben is láthatjuk) és meghal. A londoniaknál azonban ez akkora felháborodást keltett, hogy Doyle „feltámasztotta” a következő művében, mondván, hogy átélte a zuhanást. Kevés fantázia szülte hős kapott múzeumot világszerte. A Sherlock Holmes Múzeum ezek egyike, a jól ismert címen, Baker Street 221/b. Mivel olyan jellegzetesen angol, felkerült a szinte kötelező jellegű londoni nevezetességek listára. A múzeumban korabeli tárgyak és viaszfigurák idézik az akkori kort, míg a földszinten egy ajándékboltot találunk.
London legnagyobb területű, és talán legszebb zöld területe, a Kensington Parkkal egybefüggő Hyde Park. A Kensington Park déli részén, a Royal Albert Hallal szemben magasodik Albert herceg emlékműve. A talapzat sarkainak négy szoborcsoportja Európa, Ázsia, Amerika és Afrika népeit jeleníti meg. Feljebb a boltíves pavilonban Albert herceg aranyszobra ül, kezében az 1851-es londoni világkiállítás katalógusával. A hozzávetőleg 250 hektáros Hyde Park valamikor királyi vadaskert volt, de tartottak itt lóversenyeket, kivégzéseket, álarcosbálokat és párbajokat.
A Pickfords Wharf régebben egy elhanyagolt dokk volt. A teaház terasza melletti dokkban azonban egy szép régi vitorlást, az 1577-ből származó Golden Hinde nevű hajót állították ki, komoly restaurálás után. Ez nem csak egy egyszerű középkori nevezetesség Londonban. Ugyanis Sir Francis Drake ezzel a hajóval kerülte meg másodszor a Földet! Valamint I. Erzsébet ennek a hajónak a fedélzetén ütötte őt lovaggá. Lehetőségünk van belépni a fedélzetre is. A hajót rendezvények céljára is bérbe adják!
Ez az érdekes épület London Pompidou központja. Természetesen a brit hűvösségre jellemző, hogy sokkal visszafogottabb, mint francia társa, azonban ez is egy modern művészeti múzeum. Az épület eredetileg egy erőműnek adott otthont, azonban az 30 évvel ezelőtt leállt. A millenniumi évben nyitották meg a helyiek és az idegenek nagy nagy örömére. A harmadik és ötödik emelet az állandó gyűjteményeknek ad helyet, az időszaki tárlatok pedig a második és negyedik emeleten tekinthetők meg. Olyan nagyszerű művészek munkáit láthatja itt, mint Francis Bacon, Salvador Dali, Pablo Picasso, vagy éppen Claude Monet.
Vonat
Vonat
